Gasztroenterológia

IBS

Az egyik korai felfedezés azután, hogy megismertük a mikrobiom térképét, az volt, hogy súlyos bélflóra eltérések társulnak azokhoz a hasi panaszokhoz, amelyek mögött "rutin" labor-, képalkotó- és endoscopos vizsgálatok nem mutattak ki semmilyen kóros elváltozást. A bélflóra eltérések eredményeznek egy olyan gyulladást, amely elsősorban a bél üregében zajlik, és a bél nyálkahártya védőfunkciójának sérülésével jár. Tehát talán szerencsésebb lenne ezt "gyulladásos dysbiosisnak" nevezni. A tüneteket a gyulladás és a bélfalon átjutó anyagok okozzák. Az okot pusztán a tünetek alapján nem lehet felderíteni, ahogy egy épület tüze sem ismerhető fel pusztán a füst színéből. A diagnosztika tehát arra irányul, hogy felderítsük ekkora a gyulladás és a bélfal sérülésének mértéke. A kezelés elsősorban a gyulladás és a bélfal sérülésének okának megszüntetésére irányul, majd annak helyreállítására. Ahogyan egy árvíz betörésekor az első lépés a pusztítás eredményének felszámolása, de a teljes helyreállítás egy hosszabb folyamat.

Crohn betegség

A tápcsatornában bármely szakaszon kialakuló autoimmun betegség az egész fal teljes szélességét érintheti, ami az úgynevezett "veleszületett immunitás" rendellenessége miatt alakul ki. Az immunrendszerünk egy jól szervezett hadseregként működik, különböző külső támadásokra különböző fegyvernemekkel válaszolva. Az egysejtűek jellegzetes biokémiai struktúrájú sejtfalával indított immunválasz az evolúció során kialakult a baktériumok elleni védekezés formájaként. Az immunválasz erőssége a szövetek közé kerülő sejtfal-törmelékek mennyiségével arányos, de létezik egy mechanizmus, amely lefékezi ezt a választ. A törmelékek lebomlása során keletkező kis fehérje-darabkák képesek bejutni az immunválaszt szabályozó sejtekbe, ahol egy másik receptorhoz kapcsolódnak (NOD2-CARD komplex), és ezek aktiválása gátolja a korábban a sejtfelszínről elindított gyulladásos választ (amelyet a TLR-receptor vezérel). A Crohn-betegség lényege, hogy a fék mechanizmus genetikai hiba miatt nem működik megfelelően. Ez azt eredményezi, hogy bár az immunválasz elindul a baktérium-törmelékekre, a fék hibás, és a mechanizmus szabályozatlan, súlyos gyulladássá alakul.

Colitis Ulcerosa

A vastagbélben kialakuló autoimmun gyulladás, mely a bélbolyhok mélyén, a crypták alján jelenik meg, jellegzetes szöveti megjelenést mutat: kis steril tályogok képződnek. Fontos jellemzője ennek a betegségnek, hogy mindig a végbélnyílástól folyamatosan terjed, ellentétben a Crohn betegséggel, amely esetében egészséges és érintett szakaszok váltakozhatnak. A betegség oka a nyálkahártya permeabilitási zavarából eredő steril gyulladás, mely a bélüregből származó baktériumtörmelék miatt alakul ki. A vastagbélben, ahol a legtöbb baktérium található, az egysejtű "sejt-alkotórészei" aktiválhatják a veleszületett immunrendszert. A végbélnyílástól folyamatosan kialakuló gyulladás aerob baktériumok hatására jön létre, amelyek oxigént igényelnek. Ha a gyulladás súlyos, az "oxidatív stressz" következtében távolabbi bélszakaszok is érintettek lehetnek. A betegség hajlama örökletes, és gyakran társul lisztérzékenységgel. A vékonybélben a tápanyagokból származó cukor-fehérje komplexek gyulladást váltanak ki, hasonlóan a Colitis Ulcerosához, bár tüneteik és szöveti megjelenésük eltérő lehet. A Colitis Ulcerosát szövettanilag kell megerősíteni, és meg kell határozni a kiterjedését és aktivitását objektív gyulladásos markerek alapján. Az aktivitást nem csak a tünetek alapján, hanem objektív markerekkel is értékelni kell. Az örökletes tényezők szerepet játszanak a betegség kialakulásában, és a környezeti faktorok is fontosak a bélfal sérülése révén. Az immunszuppresszív kezelés szükséges lehet a genetikai zavar miatt kialakuló súlyos gyulladás esetén. Életmódváltás és diéta segíthetnek a betegség kezelésében, még akkor is, ha immunszuppresszióra van szükség. Fontos azonban a betegség aktivitásának és a genetikai hajlamnak megfelelő kezelés. A dohányzás, stressz, és alkoholfogyasztás súlyosbíthatja a gyulladást. Az életmód és táplálásterápia segíthet a betegség kezelésében, még akkor is, ha immunszuppressziós kezelésre van szükség. A betegség aktivitása, ha gyakran visszatér, problémát jelenthet, mivel újabb genetikai sérüléseket okozhat. A célzott kezelés és életmód intervenciók segíthetnek a "kilengések" kezelésében, de fontos a rendszeres ellenőrzés és kezelés. Kollégák szakmai tapasztalatai és protokolljaik alapján a betegség kontrollálható, és több ezer páciens sikeres gyógyulását támogatták.

GERD

A mellkasi és torok égő érzését a gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe okozza. Attól függően, hogy a regurgitált tartalom savas vagy epés, megkülönböztetjük az "epés" reflux kategóriát, amely erősebben károsíthatja a nyálkahártyát. A reflux idült köhögést is okozhat, és a fokozott savtermelést súlyosbítják olyan állapotok, mint a Helicobacter fertőzés. A kóros regurgitáció fő oka a lassú gyomorürülés, amelyre a táplálásterápia fókuszál. A rekeszsérv okozta gyomorszáj záródási problémák állandó regurgitációt eredményezhetnek. Az endoszkópos vizsgálatok különböző stádiumokat különítenek el, de ezeknek nincs kóroktani jelentőségük. A kezelés tervezése a refluxra hajlamosító anatómiai tényezők, a sérülés súlyossága és a gyomor ürülési zavarok alapján történik.

Táplálék intoleranciák

.....................................................

NASH

A nem alkoholos zsírmáj betegség jelentősége nemrégiben vált ismertté. A világszerte elterjedt elhízás gyakoriságának növekedése mellett népegészségügyi problémává vált, és kiderült, hogy az évtizedeken keresztül diszkréten emelkedett "májenzimek" (transzaminázok) ugyanolyan prognosztikus jelentőségűek, mint a krónikus vírusos hepatitisek vagy az alkoholos zsírmáj-cirrhosis esetében.

Diverticulosis

A vastagbélen kialakuló kis tasakos kiemelkedésekben kialakult gyulladásról van szó. A tasakok kialakulása hasonló mechanizmussal történik, mint a mikrosérvek esetében. Amikor a tápláló erek mentén a bélfal rétegei meggyengülnek, a nyálkahártya a bélüregben létrejött túlnyomás miatt kiemelkedik. Amennyiben ezek a kiemelkedések felülfertőződnek, kis tályog vagy akár perforáció is kialakulhat, ami életveszélyes állapothoz vezethet. A tünetek közé tartozik a hashártya izgalomtól eredő fájdalom, valamint a gyulladás miatt áteresztővé váló nyálkahártya miatt a bélüregből szivárgó baktérium-törmelékek, ami lázhoz és izzadáshoz vezethet. A betegség általában lassan súlyosbodó tendenciát mutat éveken keresztül. A visszatérő antibiotikumos kezelések miatt a bélflóra sérülése fokozódik, ami hajlamossá teszi a gyulladások visszatérésére. Ez később műtétet is szükségessé tehet. Korábban a szakirodalom hangsúlyozta a magvas gyümölcsök diétás szerepét, de ma már ez a megközelítés megdőlt. A heveny gyulladás esetén antibiotikumos kezelés szükséges, amit az orvos laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok alapján ír elő. A gyulladás visszatérésének megelőzésében fontos szerepet játszanak a bélfal-permeabilitás és microbiome vizsgálatok. A célzott táplálás terápia láztalan állapotban általában nem igényel orvosi beavatkozást. A dietetikusok a normális laborértékek mellett képesek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, ezáltal megelőzve a betegség visszatérését.

Obesitas/IR/T2DM

A szervezetünk energiaháztartását manapság úgy ismerjük, hogy azt a beleinkben élő baktériumok "irányítják". Elmondhatjuk, hogy ezektől a baktériumoktól "importáljuk" az energiát, bár annak forrása az, hogy mi juttatjuk el hozzájuk, többé-kevésbé akaratlagosan. A feldolgozott ételekben lévő propionát, amely túlsúlyban van, felelős az elhízás-diabetes tengely kialakulásáért. 2018-ban felfedezték a propionát sejten belüli receptorát, amely gátolja az inzulin hatását. Ennek eredményeként az izomsejtek cukorfelvételét akadályozza, magas inzulin szintet eredményezve, ami az elhízás leggyakoribb oka. Ugyanakkor a tartósan magas inzulinszint kimeríti a hasnyálmirigy béta sejtjeit, emelkedett vércukorszintet okozva, és veszélyeztetve a sejtek cukorfelvételét. A propionát túlsúlyának oki megoldása a szénhidrátbevitel minimalizálása és a ketontestek felhasználására történő átprogramozás. Az erre vonatkozó szakmai viták közé tartozik, hogy a szénhidrátok teljes kizárása és a zsírbevitel növelése (ketogén diéta), a koplalás révén a tárolt zsír hasznosítása (ketózis), vagy a kettő kombinációja-e a leghatékonyabb. A diabetessel járó szövődmények kialakulása ma tudásunk szerint független a cukoranyagcsere helyzetétől. A közös ok a bélben kialakuló propionát-túlsúly, ami az életmódfaktorok hatására kialakult gyulladást, áteresztő bélfalat és baktériumtörmelékek bejutását eredményezi a szervezetbe. Ez kiemelten fontos, mert a pusztán a vércukorszint optimalizálására irányuló kezelések kevésbé hatékonyak a késői szövődmények elkerülése szempontjából. Mit tehetek és mire számíthatok? A diagnózis célja itt is a betegség stádiumának meghatározása. Ennek része a 5 pontos cukorterhelés, ahol 75g szőlőcukor elfogyasztása után mérik a vérben lévő cukor és inzulin értékeket a anyagcserezavar súlyosságának meghatározásához. Az oki kezelés a propionát túlsúly megszüntetése és a lehető leghamarabb a ketózis elérése. Ez segít az inzulinreceptorok gátlásának megszüntetésében és az inzulinszintek gyors csökkentésében. Ennek alapja az életmódváltás, esetlegesen kiegészítve gyógyszeres kezeléssel, amelyről az orvos dönt. A hosszú távú szövődmények elkerülése érdekében helyre kell állítani a bélfal áteresztőképességét táplálásterápia vagy a bél mikrobiom egyensúlyának visszaállítása révén. A célzott táplálásterápia általában nem igényel orvosi beavatkozást. Ha az orvos azt állapítja meg, hogy nincs szükség vagy nem szükséges módosítani a gyógyszeres kezelést, akkor a dietetikusok végigkísérik a folyamatot a cukor- és zsíranyagcsere helyreállításáig, valamint a késői szövődmények kockázatának minimalizálásáig.

Magas vérnyomás

A magas vérnyomás kialakulásának okai az elmúlt évtizedben széles körben ismertté váltak. A magas vérnyomás tünetei közé tartozik az érfal rugalmasságának csökkenése, melyet az érfal hámréteg és kötőszövet közötti ún. "Intima" réteg gyulladásos megvastagodása okoz. Bár a "tünetileg" nem kezelt magas vérnyomás esetén a szövődmények kockázata lényegesen magasabb lehet, mint a célértékek elérésével végzett kezelés esetén, a késői szövődményeket a kezelés nem "nullázza le". A koleszterinszint hasonlóképpen hozzájárul az érfal gyulladásához és az érszűkület súlyosságához, de a csökkentése önmagában nem előzi meg a problémát. Az érfal gyulladásának oka az intima réteg megvastagodása, amelynek kezelése az nemzetközi ajánlások alapját képezi, bár a megvalósítása nem része a standard gyógyítási protokolloknak. A kórosan átalakult bélflóra által termelt TMAO (Trimethylamine N-oxide) kiemelt tényezője ennek a folyamatnak. Ez a vegyület sérülést okozhat az érfal belső hámrétegében (endothél diszfunkció), különösen akkor, ha a bélfal áteresztőképessége bakteriális törmelékekre magasabb. A TMAO fő forrása az állati fehérjékben található az emberi táplálkozásban. A vegán táplálkozás és az alkoholfogyasztás példák arra, hogyan lehet csökkenteni illetve növelni a gyulladás kockázatát, bár számtalan más tényező is szerepet játszhat ebben. Az életmód-vezérelt kezelés komplexnek tűnhet, de az érfal megvastagodásának és gyulladásának az az oka, amit meg kell találni és kezelni. A mikrobiom alapú diagnosztikai és kezelési stratégiák lehetővé teszik, hogy mérhető biomarkereken keresztül értékeljük az életmódváltozások hatását a gyulladásra és a szövődményekre. A gyógyulás akkor valós és tartós, amikor a gyulladás tünetei megszűnnek, és a vérnyomás, koleszterinszint, valamint más értékek a normál tartományba kerülnek. A vérnyomás és koleszterin értékeket a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően kell tartani, és a kezelőorvos dönt a szükséges gyógyszeres kezelésről. A dietetikus személyre szabott diagnosztikai tervet javasol, figyelembe véve a kórelőzményt, életkörülményeket és egyéb tényezőket. A kezelési terv írásban születik, és Hogy lehet-e elhagyni a gyógyszereket? Milyen szerepet játszanak az örökletes tényezők és a környezeti faktorok, illetve milyen hatással van az életmódváltozás a vérnyomásr? A mikrobiom és életmódbeli tényezőknek nagyon fontos szerepe van, és a gyulladás megszüntetése hozzájárulhat a teljes gyógyuláshoz.

Fejfájás

A fejfájás gyakori tünet, amely sok embert érinthet időről időre. Számos oka lehet, mint például stressz, feszültség, alváshiány, szemfáradtság, de lehet súlyosabb ok is, mint például migrén, cluster-fejfájás vagy szinuszitisz. A fejfájás lehet enyhe, közepes vagy súlyos, és különböző módszerekkel kezelhető, például pihenéssel, hidratálással, gyógyszerekkel vagy relaxációs technikákkal. Fontos figyelembe venni az életmódbeli tényezőket, például az étkezést, a testmozgást és a stresszkezelést a fejfájások előfordulásának csökkentése érdekében. Ha a fejfájás rendszeresen jelentkezik vagy súlyos, orvosi vizsgálatra lehet szükség.

Hisztamin tünetek

A bél áteresztőképességének sérülése gyakoribb, mint korábban gondoltuk. A molekuláris szintű megközelítés szerint a bélhámsejteket "dezmoszómáknak" nevezett "kabátgomb" szerű képletek tartják az alapjukon, melyek oldalt egymáshoz rögzítik őket, szerepük a helyben tartás, hogy ne sodródjanak el, és összefüggő felületet képezzenek. "Cipzár" szerű struktúrák is összekötik őket a felszínhez közelebb, ill. egy impregnáló nyákréteg is védi a felszínüket, hogy ne juthassanak veszélyes anyagok a bélfalba. A dezmoszómák sérülése esetén a hámsejtek leválnak a kötőszövetes felszínről, fekélyek alakulnak ki, melyek endoscopos vizsgálattal láthatók, és kezelhetők. Ez áteresztőképesség zavart, gyulladást, vérzést okozhat, súlyos, akár életet veszélyeztető állapotot eredményezhet kezelés nélkül. A vastagbélben Colitis Ulcerosa, vékonybélben Crohn betegség, gyomorban Helicobacter Pylori fertőzés, vagy bizonyos gyógyszerek is okozhatnak ilyen eltéréseket. A "cipzár" fehérjék működését molekuláris biológiai értelemben évtizedek óta ismerjük, de hiányoztak a klinikai tesztek, amik az esetleges hibákat és a tünetek összefüggését mutathatták volna. Az emelkedett hisztamin felszabadulás a táplálék intoleranciák, allergiás tünetek hátterében áll, és a béltraktusban jelenik meg. Tisztázni kell a sérülés helyét, mértékét, és ki kell zárni súlyosabb okokat, mint autoimmun bélbetegségek, lisztérzékenység, fertőzések, daganatok stb. A specifikus vizsgálatok vér és székletminta alapján történnek, és a molekuláris eredmények interpretációjához különböző szakmák együttműködése szükséges. A kezelés táplálás-terápiával történik, amely gyógyszeres kezelést, probiotikumokat, táplálékkiegészítőket és speciális tápszereket is magában foglal. Célja a bél-barrier regenerálása és visszaépítése, nem csak a tünetek kezelése. A betegség aktivitásának gyakori visszatérése újabb genetikai sérüléseket okozhat, ami növeli a kockázatokat, így a kezelési terv személyre szabott és hosszú távú lehet. A gyakori kérdések között szerepel, hogy a bélfal mikroszkópos sérülése genetikailag öröklődik-e, a hisztamin-szint emelő ételek megvonása segít-e a gyógyulásban, és szükséges-e ismételni más intézményben végzett vizsgálatokat. Az életmód, dohányzás, stressz és alkoholfogyasztás kockázati tényezők lehetnek, melyek súlyosbítják a betegséget. A betegség aktivitásának visszatérése genetikai sérüléseket okozhat, de szakmai tapasztalatok alapján személyre szabott kezeléssel és életmódváltással kezelhető.

Cukorbetegség

A cukorbetegség, más néven diabetes, egy krónikus anyagcserezavar, amelyben a szervezet nem képes hatékonyan szabályozni a vércukorszintet. Két fő típusa van: 1-es és 2-es típus. Az 1-es típusú diabetesben a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint, míg a 2-es típusú diabetesben a szervezet nem használja hatékonyan az inzulint, amit termel. A cukorbetegség súlyos szövődményekkel járhat, mint például szív- és érrendszeri betegségek, vakság, végtagamputáció vagy veseelégtelenség. Fontos a megfelelő étrend, testmozgás és gyógyszeres kezelés a vércukorszint stabilizálásához és a szövődmények elkerüléséhez. A rendszeres orvosi ellátás és a vércukorszint monitorozása kulcsfontosságú a cukorbetegség kezelésében.